Hírek

• Fontos változások a tényleges tulajdonosi nyilvántartás területén

  2024-01-16 17:27:33

  

  Hamar bezárult a nyilvánosság előtt a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adataihoz való korlátlan hozzáférés – lényeges döntést hozott az Európai Unió Bírósága A tényleges tulajdonosi nyilvántartás a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem egyik fontos sarokköve. A szabályozás ugyanakkor nem szorosan harmonizált az Európai Unióban, a tagállamok igen széles önállóságot kaptak az implementáció során.

  Ebből adódik az a vita is, amivel kapcsolatban az Európai Unió Bírósága („Bíróság”) fontos és a szabályozás tisztázását nagyban elősegítő ítéletet hozott. A Bíróság 2022. november 22-én a WM (C‑37/20.) és Sovim SA (C‑601/20. sz.) egyesített ügyekben meghozott ítélete alapján a tagállamok – ellentétben a hatályos irányelvi rendelkezésekkel – nem engedhetnek feltétlen és korlátlan hozzáférést a tényleges tulajdonosi nyilvántartások adataihoz. A Bíróság elé került két ügy közös kiindulópontját az jelentette, hogy a Luxembourg Business Registers („LBR”) WM és a Sovim SA tényleges tulajdonosának kérését elutasítva, nem korlátozta az ő adataikhoz való hozzáférést. A probléma abból fakadt, hogy a luxemburgi jog, összhangban az EU 2015/849 irányelvnek („Irányelv”) az EU 2018/843 irányelvvel módosított rendelkezéseivel, úgy szabályozta a luxemburgi tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz („RBE”) való hozzáférést, hogy annak legtöbb adatához a hatóságok mellett „bárki” hozzáférhet.

  A bárki számára elérhető, egyébként széles körben személyes adatokat is tartalmazó információ hozzáférhetőségének hatóságokra való korlátozását csak kivételes esetben és csak kérelemre rendelte el az LBR, akkor, ha a bárki számára hozzáférhetőség a tényleges tulajdonost aránytalan kockázatnak, a csalás, emberrablás, zsarolás, kényszerítés, zaklatás, erőszak, vagy megfélemlítés kockázatának tenné ki. Az EU 2015/849 irányelv 30. cikke (5) bekezdésének c) pontja a 2018/843 irányelvvel történt módosítása előtt még úgy rendelkezett, hogy bármely személy, vagy szervezet hozzáférhet az adatokhoz, amely jogos érdekét bizonyítani tudja. A módosítás után viszont a jogos érdekhez kötött hozzáférés az Irányelvben a „lakosság bármely tagja” szövegre változott és a luxemburgi jog is ezt a változást követte le.

  A változtatás indokaként a perben a Bizottság előadta, hogy a „jogos érdek” nehezen meghatározható fogalom, és ezen nehezen meghatározható fogalom a tényleges tulajdonosi információ túlzott korlátozásához vezet. Ezen túlzott korlátozás feloldása érdekében került sor a jogszabály módosítására. A Bíróság az ítéletet alapvetően az Európai Unió Alapjogi Chartájának („Charta”) 7. és 8. bekezdéseire alapítva hozta meg. A Charta 7. cikke mindenki számára biztosítja a jogot arra, hogy magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák. A Charta 8. cikk (1) bekezdése pedig mindenki számára kifejezetten biztosítja a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez való jogot. A Bíróság megállapította, hogy az Irányelv módosított rendelkezései, azaz az RBE-hez, illetve az abban szereplő személyes adatok többségéhezvaló teljes és feltétlen lakossági hozzáférés, a Charta 7. és 8. cikkei által biztosított jogokba való beavatkozásnak minősül, ráadásul olyan súlyos beavatkozásnak, ami valóban lehetővé teszi a – többek között anyagi- és pénzügyi helyzetről való – profilalkotást. Ennek megfelelően a Bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy ez a beavatkozás igazolható-e a Charta 52. cikk (1) bekezdésében rögzítettek tükrében, vagyis, hogy a Charta által elismert – jelen esetben a 7. és 8 cikkben rögzített – jogok: • csak törvény által (jogszerűség elve) • a jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával • az Unió által elismert közérdekű célból • az arányosság elvére figyelemmel és csak annyiban korlátozhatók, amennyiben • az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket, vagy • mások jogainak, szabadságainak védelmét szolgálja.

  
  

  
  

  A Bíróság szerint a jogszerűség elve és a jogok tényleges tartalmának tiszteletben tartásának, illetve a közérdekű cél meglétének feltétele teljesül, mind a luxemburgi jog rendelkezései, mind az irányelv módosítás tekintetében. Ezért a vizsgált jogi norma (bárkinek / a lakosság bármely tagjának hozzáférés megadása a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adataihoz) céljának elérésére való alkalmasságáról, szükségességéről és arányosságáról kellett a továbbiakban állást foglalnia a Bíróságnak.

  A Bíróság álláspontja ebben a körben az volt, hogy noha az RBE lakossági nyilvánossága alkalmas a cél elérésére, az már nem mondható el róla, hogy a Charta által biztosított jogokba való ilyen beavatkozás nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket. Az irányelv eredeti, jogos érdek igazolását megkövetelő koncepciójának módosításának oka, a jogos érdek kodifikálásának nehézsége nem bizonyult elégséges indoknak a személyes adatok „bárki” részére történő átadásának, ami a közösségi adatvédelmi alapelvekkel sem egyeztethető össze egyébiránt. A Bíróság megjegyezte még azt is, hogy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem elsősorban a hatóságok, valamint a hitel-és pénzintézetek feladata, nem pedig a lakosságé.

  A Bíróság összességében az alapjogok érvényesülésének korlátjai, és a pénzmosás, szerveztt bűnözés elleni küzdelem szükségessége között mérlegelve végül úgy foglalt állást, hogy a tulajdonosi nyilvántartás adatainak időkorlát, adatkezelési garanciák és érdekmérlegelési teszt nélküli átadása olyan mértékű jogsérelem a tényleges tulajdonsok tekintetében, amit nem ellensúlyoz kellőképpen a civil társadalomban a nyilvánosságon keresztül érvényesülő akadályozása a pénzmosásnak. Az ítélet ezért kimondta, hogy az Irányelv módosított rendelkezése, amely a lakosságnak teljes hozzáférést biztosít, érvénytelen és ily módon – ahogy azt a bíróság külön közzétett kommunikációjában tisztázta – a korábbi, jogos érdekre alapított hozzáférést biztosító szöveg alkalmazandó. Mi várható tehát a magyar tényleges tulajdonosi nyilvántartás sorsát illetően?

  Magyarországon a harmadik személyek tényleges tulajdonosi adatokhoz való hozzáférését jelenleg regisztrációhoz, illetve díjfizetéshez köti a jogszabály. A jogos érdek igazolását ugyanakkor csak a bizalmi vagyonkezelési jogviszony tényleges tulajdonosi adatainak megismerésre vonatkozóan írja elő az AFAD törvény. Mivel ebben a formában ez nem felel meg a Bíróság ítéletének és az aszerint alkalmazandó Irányelv szövegnek, várható, hogy a magyar jogalkotó is lépni kényszerül majd, és a jogos érdek igazolását írja elő valamennyi harmadik személy adatigénylő tekintetében.

• Átadták Magyarország legnagyobb egybefüggő napelemparkját

  2023-06-08 13:41:09

  Átadták Magyarország legnagyobb egybefüggő napelemparkját (2023.06.08. Tóth Máté, energiajogász)

  https://hirado.hu/belfold/video/2023/06/08/atadtak-magyarorszag-legnagyobb-egybefuggo-napelemparkjat

  
  

  
  

• A Rátky és Társa Ügyvédi Iroda ÜGYVÉDJELÖLTET keres!

  2023-05-31 09:53:13

  A Rátky és Társa Ügyvédi Iroda ÜGYVÉDJELÖLTET keres!

  Az immáron 40 főt meghaladó, az energetikai jogi tanácsadás területén meghatározó szereplővé vált irodánk versenyképes juttatást és kiemelt jelentőségű iparági projektekhez való hozzáférést kínál.

  Feladatok:

  --Szerződések és egyéb okiratok előkészítése, szerkesztése, véleményezése

  --Közreműködés bírósági peres és nemperes eljárásokban, beadványok szerkesztése

  --Jogi kutatómunka és állásfoglalások elkészítése

  --Kapcsolattartás ügyfelekkel

  --Elektronikus cég-és változás bejelentő kérelmek, nyomtatványok kitöltése

  --Bírósági tárgyalásokon való részvétel

  Elvárások:

  --angol nyelvtudás (további nyelv előny)

  --megbízhatóság

  --precizitás

  --terhelhetőség

  --magabiztos számítógépes ismeretek

  --konstruktív csapatmunka

  Előnyt jelent:

  --más nagy irodában szerzett ügyvédjelölti tapasztalat

  --bármilyen energetikai tapasztalat

  Amit kínálunk:

  --széleskörű tapasztalatszerzés és reputáció-építés az energetikai tanácsadói piacon meghatározó szereplővé vált irodánkban

  --versenyképes feltételek

  --nagyfokú önállóság

  --az energiaszektor kiemelt jelentőségű ügyeiben és projektjeiben való részvétel

  Jelentkezés:

  A fényképes önéletrajzokat az alábbi email címre várjuk: info@ratkynet.hu

• Tovább bővült a rezsicsökkentésben érintett fogyasztók köre ( 4:28 / 8:23 M1 Híradó 2023 03 11)

  2023-03-13 11:45:50

  Tovább bővült a rezsicsökkentésben érintett fogyasztók köre, a frissen megjelent 67/2023. Korm. rendelet alapján évi 2523 kilowattóráig 36 forintot fizetnek majd az áramért az önkormányzati és állami bérlakásokban élők.

  Az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének kiszélesítése egy fontos sormintába illik: pár hete a 41/2023. Korm. r. az önkormányzati, állami, egyházi intézmények villamosenergia-beszerzéseiről a már megkötött szerződéseik szerintitől eltérő fix áron teszik lehetővé ezeknek a szolgáltató fogyasztóknak a villanyfogyasztást.

  Ugyanezt a közjogi beavatkozást a földgáz-beszerzési szerződések tekintetében is megcsinálta a jogalkotó, ahogy - többek közt - a családi gázár-kedvezmény igénybevételének pontosítását is a szélesebbörű igénybevételhez.

  ÉS HOGY EZ KIT ÉRDEKEL?!

  Mindezek lehet hogy jelentéktelennek tűnő dolgok, amikor Oroszország, Ukrajna, Amerika meg más ilyen nagy szavakkal dobálóznak, de nekünk embereknek igenis ez a fontos. Merthogy energiapolitikát kétféle módon lehet csinálni: alárendelni az árszínvonalat, az ellátásbiztonságot meg a lakosságot külső céloknak, vagy pedig épp ellenkezőleg: a lakosságot védeni.

  Mi ez utóbbit akarjuk, így lehetséges, hogy nyár óta 0%-ot emelkedett a gáz és villany ára itthon, miközben pl. Varsóban csak a legutóbbi hónapban 28%-ot.

  
  

• Hogyan alakul az európai energiahelyzet 2023-ban? Mire számíthatunk a rezsifronton? Kiváltható-e az orosz függőség?A Mandinernek válaszol Dr. Dr. Tóth Máté LL.M. Phd .

  2023-01-03 09:31:33

  A szankciós politika nem játék, megvannak a következményei – energiajogász a Mandinernek

  https://mandiner.hu/cikk/20230101_a_szankcios_politika_nem_jatek_megvannak_a_kovetkezmenyei_energiajogasz_a_mandinerenk

  
  

• Brüsszel jövő héten dönthet a gázársapka bevezetéséről. Mit okoz ez Európában és Magyarországon? A szakértő válaszol.

  2022-12-20 23:07:54

  https://www.facebook.com/watch/?v=876491250147577&extid=NS-UNK-UNK-UNK-IOS_GK0T-GK1C&mibextid=2Rb1fB&ref=sharing

• A Rátky és Társa Ügyvédi Iroda is részt vett az az országos munkajogi konferenciában (Visegrád, 2022. október 11-13.)

  2022-10-26 17:49:49

  2022. október 11. és 13. között a Wolters Kluwer Hungary Kft. (https://www.wolterskluwer.com/hu-hu/solutions/munkajogi-konferencia) szervezésében Visegrádon zajlott le az országos munkajogi konferencia, melynek második napján Irodánk jogterület iránt elkötelezett ügyvédjei, Dr. Szabó S. Attila és Dr. Kovács Attila László is részt vettek.

  Az első szemináriumon Dr. Halmos Szilvia bírónő az új Polgári Perrendtartás munkaügyi perek elsőfokú eljárásaiban felmerülő kihívásairól tartott előadást, Dr. Kozma Anna ügyvédnő a jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos perekben történő keresetmódosítás nehézségeiről beszélt, Dr. Trenyisán Máté pedig a bizonyítás és a csatlakozó fellebbezés kérdéseit fejtegette. Dr. Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető docense a magánjogi jogérvényesítés és a közjogi szankciók viszonyát elemezte, dr. Zaccaria Márton Leó, a Debreceni Egyetem adjunktusa pedig a munkaszerződés és a munkajogviszony fogalmi szétválasztását vizsgálta. A nap talán legizgalmasabb részén, a pódiumvitán Dr. Cséffán József kúriai bíró, Dr. Lőrincz György ügyvéd és Dr. Ferencz Jácint ügyvéd különböző munkajogi eseteket elemzett, vitatott meg Dr. Berke Gyula moderálásában. 

  Valamennyi előadás magas színvonalúnak, mind elméleti szakemberek, mind pedig gyakorló ügyvédek, jogtanácsosok számára rendkívül értékesnek bizonyult. Az egyes alkalmak az előadó és a hallgatóság közti interaktív párbeszéden, közös haladáson, megértésen alapulva, jó hangulatban teltek; kérdések feltevésére az előadások közben és azokat követően is volt lehetőség. Az előadók amellett, hogy természetesen a vonatkozó bírói joggyakorlatot is elemezték, a résztvevők rendelkezésére bocsátott diasorral, kisebb jogesetekkel is készültek, melyek révén könnyebben rögzülhetett az átadott tudás. Különösen a pódiumvita bizonyította, hogy a munkajog számos olyan, látszólag jogi szempontból egyértelműnek tűnő esetet (pl. munkahelyi alkoholfogyasztás, munkaerőkölcsönző cég és kölcsönvevő cég jogi viszonya) keletkeztet, melynek megítélésében még a legkitűnőbb munkajogi szakemberek között is eltérő álláspont alakulhat ki. Az eladások amellett, hogy a már folyamatban lévő törvénykönyvmódosításokra, illetve uniósirányelv-átültetésekre felhívták a figyelmet, rávilágítottak több olyan jogszabályi hiányosságra is, melyek jogalkotói beavatkozást igényelnek. 

  A szervezést kitűnőnek találtuk; a szünetekben a hallgatóság jóllétéről remek szállodai büféasztalos reggelivel és ebéddel gondoskodtak, megfelelően kiegészítve a szellemi töltekezést.