Hírek

• A RÁTKY ÉS TÁRSA ÜGYVÉDI IRODA KÖZLEMÉNYE AZ UKRAJNAI NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ESETLEGES BIZTONSÁGI KOCKÁZATOKRÓL A NEMZETKÖZI JOGI SZABÁLYOZÁS SZEMPONTJÁBÓL, 2022. 03. 03.

  2022-03-03 20:36:37

  Az orosz-ukrán katonai konfliktus vonatkozásában gyakran merül fel a hírekben az ukrajnai nukleáris létesítmények biztonsága. A nukleáris biztonság kérdése a nemzetközi egyezmények szempontjából is elsőrangú, ezért ez a nemzetközi jog és az adott nemzeti jogok által is átfogóan és részleteibe menően szabályozott, mind a katonai, mind a békés célú felhasználás vonatkozásában. Az egyezmények egyébként maguk is így tematizálódnak. Érthető módon kiemelt területe ez a nemzetközi szerződéses jognak, a nukleáris technológia viszont egy roppant biztonságos technológia, vagyis normál üzem mellett, ha nem éri külső behatás, nincs valós kockázat. 

  A kulcs ezért a külső behatás kockázata, éppen ennek köszönhető a fokozott nemzetközi figyelem is. A katonai műveletek nyolcadik napja van, eddig látványosan nem irányulnak az orosz katonai műveletek a nukleáris létesítmények ellen és még nem is történt olyan esemény, ami nukleáris biztonság szempontjából aggodalomra adna okot annak ellenére, hogy két ukrajnai atomerőműnek a 35 km-es körzetén belülre kerültek az orosz erők. Az eddigi egyetlen említésre érdemes esetként Harkovnál egy alacsony kockázati besorolású nukleáris hulladéktároló transzformátora sérült meg, de nem a tároló, és ez semmilyen veszélyt nem jelent.

  A nemzetközi egyezményeken túl számos szervezet, hatóság, testület figyel és van folyamatos kapcsolatban a nukleáris létesítményekkel, illetve egymással. A bécsi székhelyű, az ENSZ-szervezetek családjába tartozó Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) mint kormányközi szerv őrködik egyrészt az atomenergia békés és biztonságos alkalmazásának elősegítése, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés végrehajtásának ellenőrzése felett is. A NAÜ ezért most igen aktív, február 24-én már főigazgatói közlemény jelent meg, amihez az események előrehaladtával hét frissítést adtak ki. Nemzetközi jogi szempontból fontos, hogy a NAÜ közgyűlése még 2009-ben elfogadott egy határozatot, ami kimondja: a békés célokat szolgáló nukleáris létesítmények elleni fegyveres támadás és fenyegetés az ENSZ Alapokmánya, a nemzetközi jog és a NAÜ Alapokmánya elveinek megsértését jelenti, tehát most ebből indul ki a NAÜ hatósági és kormányközi jogértelmezése is. Támadást vagy közvetlen fenyegetés a nyolc nap alatt nem történt, apróbb pillanatnyi aggodalmakról tudunk csak.

  A NAÜ mellett az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozók Csoportja (European Nuclear Safety Regulators Group, ENSREG), Nyugat-Európai Nukleáris Hatóságok Szervezete (Western European Nuclear Regulators' Association,(WENRA) illetve az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége is aktív, illetve a kétoldalú kapcsolat is jelentős az ukrán nukleáris szabályozó hatósággal (SNRIU), hiszen az információ és annak sebessége kulcsfontosságú. A nemzetközi sugárzásmegfigyelő információs rendszerbe (International Radiation Monitoring Information System, IRMIS) minden ország folyamatosan küldi a mérési adatait és az ukrán szabályozó hatóság maga is folyamatosan tájékoztat. Zaporozsnyéval és a Dél-Ukrán Erőművel egy rövid időre elveszítették az automatikus sugárzás-monitoring kapcsolatot, de az ukrán közlemény szerint ez nem a katonai műveletek eredményeként történt, és már helyreállt a kapcsolat.

  Ukrajnában összesen 15 atomerőművi blokk van, ami négy telephelyen működik az országban: Zaporozsnye, Rovnó, Hmelnyickij és Dél-Ukrán Atomerőmű. Ezek az ukrán villanytermelés 52%-át adják. Hmelnyickij nyugaton van, itt kettő működő blokk és kettő építés alatti, az északnyugati Rovnónak 4 működő blokkja van, a moldovai határtól 100 km-re lévő Dél-Ukrán három működő blokk, melyhez 35 km-es közelségbe kerültek az orosz fegyveres erők és a Krímhez közeli Zaporozsnye hat blokk, ez a legnagyobb, és ezt zárták körül az orosz csapatok.

  A 15 orosz építésű blokkból 2 blokk VVER-440, 13 pedig VVER-1000 típusú. Mindet az Energoatom nevű ukrán állami cég üzemelteti.

  Csernobylban nem működik már reaktor, viszont itt az 1986-os baleset miatti, kétrétegű betonszarkofág miatt, illetve a környezetben eleve kint lévő nukleáris por felkavarodása miatt merülhet fel kockázat. Ezért azt is fokozott figyelemmel kell kísérni, és itt vannak a kiégett fűtőelem-tárolók is (ún. száraztárolók). A NAÜ mai tájékoztatása szerint az orosz területen, orosz katonai felügyelet alatt, de az eredeti ukrán személyzet működteti a telephelyet. A sugárzás szintjét is mérik Csernobil környékén, és bár a mérési adatsorok négy napig nem voltak elérhetők, azok jelenleg újra biztosítottak. A talajrétegben, illetve a környezetben kint lévő por helyi és időleges felkavarodása által indokolt értékeken túl nincs a megszokottól lényegesen eltérő egészségügyi kockázat.

  A jelenlegi helyzetben sokakban felmerülő alapvető kérdés, hogy mi történhet, ha támadás éri az erőműveket?

  A lehetséges támadást értelmezési szempontból mindenképp ketté kell választani aszerint, hogy véletlen találatról vagy célzott, jelentős tűzerős (elsősorban) nehéztüzérségi vagy légitámadás történik-e. 

  Fontos, hogy a 13 db VVR-1000 blokk ún. hengeres védőépületben, gyakorlatilag védőbeton épületben van: ezek adott károsodási szintig biztonságosak. Véletlen találat esetén éppen ezért nem várható jelentős sugárzási vagy egyéb biztonsági kockázat. Ami a célzott támadást illeti, ezek a polgári (békés célú) nukleáris létesítmények természetesen nem ilyenek kivédésére lettek kialakítva. Maguknak az erőműveknek van is speciális protokollja ilyen rendkívüli helyzetekre. Eszerint, ahogy az Energoatom is tájékoztatott erről, leállítják a termelést, kiürítik és tehermentesítik az erőművet, amíg a veszély meg nem szűnik. Nagyobb mennyiségű, illetve a magasabb légkörbe kerülő szennyezésre nem kell számítani.

  Az Energoatom egyébként 2 évnyi üzemanyag-készletet tart nemzetközi ajánlás alapján az erőművekhez és leállítás esetén azonnal gyorsindítású gáztüzelésű blokkok állnak a kieső termelés helyébe, így a villamosenergia-ellátás sem feltétlenül szenved kiesést.

  A jelenlegi helyzet jogi-szabályozási környezete alapján lényeges aggodalomra okot adó pillanatnyi veszély nincsen, hírlevelünket azonban bármilyen változás esetén frissíteni fogjuk.

  
  

  RÁTKY ÉS TÁRSA ÜGYVÉDI IRODA

  Budapes, 2022.03.03.

  
  

• 48 perc: Tóth Máté és Hortay Olivér lesznek Lánczi Tamás vendégei

  2022-02-09 00:54:01

  Ezen a héten Tóth Máté, a Magyar Energetikai Társaság alelnöke, valamint Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energetika üzletágának vezetője lesznek Lánczi Tamás vendégei az M1 és a hirado.hu közös csütörtök esti hírháttér műsorában. https://hirado.hu/belfold/cikk/2022/02/03/48-perc-toth-mate-es-hortay-oliver-lesznek-lanczi-tamas-vendegei?fbclid=IwAR3jOD2pWLuXYhx7ZNCvFpuaeJoutBdW8lB8iJ7bMmt-fINtmNflmH-_P0w

  
  

• IV. Konferencia FinExpertiza Global –az eredmények összefoglalása

  2022-01-04 16:07:33

  Limassolban (Ciprus) 2021.11.25-26-án ért véget a IV. FinExpertiza Globális Konferencia a nemzetközi gazdaság legaktuálisabb trendjeiről. A 17 országból érkezett résztvevők megvitatták a legfontosabb szakmai témákat, különösen a következőkre keresve a választ: hogyan lehet a globális és helyi üzleti stratégiákat új gazdasági és társadalmi paradigmákhoz igazítani? Hogyan lehet minimalizálni a járvány okozott károkat, és hogyan lehet a korlátozásokat lehetőségekké változtatni? Ezeket és más témákat a FinExpertiza előadói jelentések és kerekasztal-beszélgetések során vitatták meg.

  Hazánkat képviselve a Rátky és Társa iroda első alkalommal vett részt a Finexpertiza (https://finexpertiza.com/en) által szervezett offline nemzetközi rendezvényen. Az irodánk képviseletében Dr. Horváth Natalja bemutatta az irodánkat és a jogi-szabályozási fókuszainkat a konferencia helyszínén jelenlévő és az online résztvevők előtt. Irodánk másik előadását Dr. Dr. Tóth Máté LL.M., PhD tartotta a „Magas energiaárak, zöld szempontok: energiajogi kitekintés Európában” címmel. Ez az energetikai befektetői, finanszírozási és szabályozási előadás nagy érdeklődést váltott ki a nemzetközi közönség részéről, mely érintette a legaktuálisabb európai folyamatokat és jelenségeket: az energiaellátási aggályokat, a tetőző energiaárakat, az ellátásbiztonságot, az új energiapiaci szereplők piacra lépését, a Fit for 55 terveket és az Európai zöld megállapodással kapcsolatos kérdéseket is. Az előadás különös figyelmet fordított a nemzetközi és európai pénzintézetek legújabb energetikai finanszírozási trendjeire és változó feltételeire, valamint ezek kölcsönhatására a szabályozással. Az előadás olyan nagyon hasznos komparatív bemutatással is szolgált a 17 ország jelen lévő pénzügyi szakemberei számára, mint az ESG megfontolások praktikus alakulása energetikai és energetikán kívüli beruházások finanszírozási igényeinek kiszolgálása kapcsán.

  "A járvány lehetővé tette világunk törékenységének és az emberi élet értékének teljes megtapasztalását. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a digitális átalakulás és a gazdasági növekedés napirendje került előtérbe, hanem az ökológia, minden egyén jóléte, az üzleti életnek a társadalom iránti felelőssége és a fenntartható fejlődés elvei." - foglalta össze Elena Trubnikova, a FinExpertiza Global elnöke”.

  Letöltés (PDF) - DSC_8768Common.jpg [6.2MB jpg]

• A Rátky és Társa Ügyvédi Iroda is részt vett az AEEC által szervezett konferenciában (Barcelona, 2021. november 4-5.)

  2021-12-06 17:58:58
  

  Irodánk évek óta tagja az Associated European Energy Consultants (AEEC) elnevezésű, független energetikai tanácsadókból álló szervezetnek, amely szervezet évente konferenciát rendez valamely AEEC tagállamban fontos, minden tanácsadót érintő kérdésekben.

   2021. november 4-5. napján Barcelonában került sor az éves konferencia megrendezésére, amelynek tematikája ezúttal különösen érdekes és aktuális volt:  

  1) mi lehet az energetikai piaci-, és rendszerszereplők szerepe és milyen lehetőségeik vannak a (méltányos) energetikai átállásban,

  2) melyek az ún. „energiaközösségi projektek” és mi a szerepük a jövő energiapiacán?

   Az előadók, illetve a panelbeszélgetések résztvevői széles körű szakmai és gyakorlati tapasztalatokat osztottak meg, emellett – a hibrid-konferencia workshop-jellege okán – lehetőség nyílt konkrét kérdések felvetésére is.

   Az energetikai szolgáltatásoktól eddig elvárt ellátásbiztonság, és szolgáltatási szint (ellátási minőség) mellett ma már fontos új szempont a rendszer szereplői számára az ellátási szuverenitás, nemcsak nemzetállami, de kisebb, helyi közösségi szinten is, ez pedig új kihívást jelent a piaci szereplők és a tanácsadók szempontjából is.

   Az ellátási szuverenitás megvalósításának egyik legelőremutatóbb formája az ún. energiaközösségek létrehozása, amely alatt olyan non-profit szervezetek értendők, amelyek a tagjaik részére az energiaközösség létesítő okiratában megjelölt működési területen környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyöket biztosítson azáltal, hogy villamosenergia termelés, tárolás, fogyasztás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása, villamosenergia-megosztás, aggregálás, vagy adott esetben az elektromobilitás szolgáltatás nyújtása és elektromos töltőberendezés üzemeltetése tevékenységek közül legalább az egyiket maga az energiaközösség végzi.

   E tevékenységek folytatásához az energiaközösségnek engedélyre van szüksége, amely engedélyezés az AEEC tagállami gyakorlatban igen sokszínű, elsősorban azért, mert az energiaközösség fogalmának egyértelmű, és világos szabályozása jelenleg még hiányzik.

   Az azonban az energiaközösségek tekintetében minden esetben azonos, hogy céljuk az, hogy a tagok olyan közösségi beruházásban vegyenek részt, amely kedvező megvalósítási feltételekkel biztosít lehetőséget az energiaköltségek és a széndioxid-kibocsátásunk csökkentésére, amivel az energiaközösség hozzájárulhat az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez és a környezet védelméhez, emellett pedig a jövőbeli energiahatékonysági támogatásokhoz való hozzáférést is segítheti.

   Mivel Magyarországon az energiaközösségek létrehozása és működtetése egyelőre még csak pilot-projektek szintjén realizálódik, így számunkra igazán fontosak azon tagállamok tapasztalatai, amelyekben már hosszú ideje, ténylegesen működnek ilyen közösségek, úgyhogy érdeklődéssel hallgattuk azokat a felvetéseket, amelyek az energiaközösségek által elérhető energiaköltségek csökkentésével kapcsolatban a szabályozókkal, a helyi önkormányzatokkal folytatott egyeztetésekről, kezdeményezésekről szóltak, de az előadók érintettek olyan, a témához kapcsolódó egyéb kérdéseket is, mint a projektekkel érintett idegen ingatlan használatának szabályai, adózási kérdések, az önkormányzatok tevékeny részvételének fontossága egyebek között az állampolgárok tájékoztatásában.

   

  Az is egyértelműen kiderült az előadásokból, hogy amennyiben a lakosság, a helyi közösségek felismerik, és realizálni tudják az energia helyben történő előállításából és felhasználásából fakadó előnyöket (pl. az elérhető kb. 30%-os költségmegtakarítást), ott az energiaközösségek létrehozása valódi lehetőség, míg a lakosság azon hányada körében, akik nem rendelkeznek az előnyök tekintetében megfelelő információkkal, az érdeklődés sokkal kisebb.

   Irodánk figyelmének középpontjában áll a hazai megújuló energiaközösségek témája, munkánkkal elő kívánjuk segíteni azt, hogy ez az innovatív és iránymutató beruházási forma minél több helyen jöjjön létre Magyarországon is nem csak azért, mert a közösség tagjai ezáltal komoly megtakarításokat érhetnek el, de azért is, mert az energiaközösségek egyértelműen megkönnyítik a fenntartható jövőbe való átmenetet, ezért a közeljövőben több, ezt a folyamatot elősegítő szakmai anyaggal kívánunk majd megjelenni. Dr. Kováts Ágnes

• Rátky és Társa ügyvédi iroda részt vesz a MKIK és a Permi Kereskedelmi és Iparkamara B2B találkozásában.

  2021-11-11 09:12:08
  

  A Rátky és Társa Ügyvédi Iroda Orosz Üzletágának vezetője, Dr. Horváth Natalja is részt vett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar - Orosz Tagozat (https://mkik.hu/bemutatkozas-magyar-orosz-tagozat) közösen a Permi Kereskedelmi és Iparkamarával együtt szervezett üzleti találkozásban.

  A B2B megbeszélés során magyar és orosz vállalatok képviselői találkoztak a potenciális üzleti partnerekkel, megosztattak a kölcsönös üzleti céljait, illetve lehetőséget kaptak konzultációkra a MKIK elnökség tagjaival.

  Az irodánk bemutatkozásakor felajánlotta a saját több éves tapasztalatát és a jogi szolgáltatások lehetőségét több nyelven, beleszámítva az orosz nyelvet is. 

  
  

• Pécsen kirándultunk!

  2021-11-08 17:58:19
  

  A remek céges kirándulás pillanatai megtekinthetőek a kép galériában. A mostaniúti célunk – Pécs város lett, az október nem sajnálta tőlünk a napsütését. Meglátogattuk a Zsolnay Kulturális negyedet, ahol az érdekes tarlat vezetéssel vártak minket. Rövid pihenés és finom ebéd után eljutottunk a város különös szépségű részére - Tettyére. A kirándulás végén lehetőségünk volt bepillantani a Littke pezsgő gyártási folyamatába és megkóstolni ennek gyöngyöző eredményét!

• Magyarország - Oroszország: alapvető trendek és exportlehetőségek - nemzetközi üzleti fórum

  2021-11-08 15:09:32
  

  Ügyvédi irodánk munkatársai, Dr. Horváth Natalja (az orosz irányzat vezetője) és Dr. Dr. Tóth Máté LL.M., PhD (аz energetikai üzletág vezetője) is részt vettek a szeptember 14-15 én Budapesten megrendezett „Magyarország – Oroszország: alapvető trendek és exportlehetőségek” nemzetközi üzleti fórumon. Dr. Horváth Natalja előadását "Üzlet és jog" témában nagy siker fogadta a nemzetközi közönség részéről, melyben bemutatta a befektetői környezetet meghatározó jogi szabályozási rendszert. Az üzleti fórumon, a konferencián, a panelbeszélgetéseken és a fogadáson részt vett Oroszország és Magyarország köz- és magánszférájának számos képviselője. A plenáris ülések és az informális megbeszélések során hasznos diskurzusok folytak a jelenlegi nemzetközi gazdasági trendek, államközi kapcsolatok és hazai befektetői környezet értékelésével, valamint Oroszország több megyéjének lehetőségeivel kapcsolatosan, a tervek megosztására, a kapcsolatteremtésre és a további együttműködés lehetőségeinek megvitatására. 

  A jeles esemény fontos tanulsága, hogy a gazdasági és államközi kapcsolatokat politikai-ideológiai okokból torzító értelmetlen EU-s szankciók és kereskedelmi korlátozások ellenére az orosz-magyar gazdasági, befektetői kapcsolatok erősek és hatalmas potenciált rejtenek. A hagyományos energetikai és mezőgazdasági kapcsolatok mellett a telekommunikáció, a vegyipar, a gépgyártás és nehézipar, az építőipar és az új technológiák terén is látványos és izgalmas együttműködési horizontok nyílnak. A változó geopolitikai és világgazdasági trendek fontos beruházási döntéseket tesznek időszerűvé, ahogy az állami ösztönző, támogató szabályozói környezet részéről is folyamatos aktivitás és megújulás szükséges. Mind a szabályozói környezet, mind a befektetések társasági jogi, szerződéses és adójogi feladatai proaktív és szerteágazó jogászi segítséget igényelnek, ahol a jogi megoldások nem az akadály, a nehézségek és a formakényszer, hanem a gyorsítás, rugalmasság, biztonság és a lehetőségek eszközeiként kell, hogy megjelenjenek. Irodánk elkötelezett ezen célok és megközelítés mellett, és az orosz-magyar gazdasági kapcsolatos erősítésében.  

  Irodánk őszintén köszönetet mond a rendezvény szervezőinek, különösen Merezsko Alexander Gennadievich Úrnak, a szervezőbizottság elnökének, az üzleti fórumon való részvétel lehetőségéért.