Hírek

• Szabályozási Tesztkörnyezet az Energetikai Innovációk Szolgálatában

  2025-08-01 11:52:13

  2025. július 17-én hirdették ki a Magyar Közlönyben a 12/2025. (VII. 17.) MEKH rendeletet, az energetikai szabályozási tesztkörnyezetről (ESZT).

   A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), honlapján a rendelet szabályozási célját az alábbiakban foglalja össze:

  „A tesztkörnyezet lehetőséget biztosít arra, hogy az innovátorok egyes, MEKH-rendeletben, illetve MEKH által jóváhagyott szabályzatban előírt rendelkezésektől való eltérés mellett, védett környezetben, de élesüzemi és valós üzleti körülmények között tesztelhessék az általuk kidolgozott innovációs teljesítmény működését.”

  Az innovátor a rendelet meghatározása szerint olyan

  a) Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy,

  b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, amely Magyarországon fiókteleppel rendelkezik,

  c) természetes személy, aki az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, és magyarországi lakcímmel rendelkezik,

  és az e rendelet szerinti innovációs teljesítmény tesztelése érdekében a Hivatalhoz kérelmet nyújt be.

    Az ESZT-ben történő részvételre vonatkozó kérelmet bármely olyan innovátor benyújthatja, aki innovációs teljesítményét Magyarországon kívánja tesztelni, és vállalja, hogy az ESZT-ben való részvételt követően az innovációs teljesítményt a védett ismeretekre (know-how) vonatkozó rendelkezések figyelembevételével a hazai piacon elérhetővé teszi vagy alkalmazza, amennyiben a jogszabályok azt nem zárják ki.

   A szabályozási tesztkörnyezetben történő részvétel ütemezését érintően a rendelet a következőket tartalmazza:

   A Hivatal felhívást tesz közzé a honlapján, amelyben megjelöli azt a témakört, amelynek ESZT keretében történő tesztelése a vonatkozó jogszabályok értelmében a kérelem tárgya lehet.

   A MEKH honlap arról is tájékoztatást ad, hogy

  „a rendelet 2025. szeptember 15-én lép hatályba, majd a MEKH tervezetten év végéig teszi közzé első ízben a felhívását, amelyben megjelöli azokat a lehetséges fókuszterületeket, szakkérdéseket, amelyeknek a tesztelését a felhívásban megjelölt határidőn belül kérelmezni lehet.”

  Amennyiben honlapunk tisztelt olvasója az előbbiekben definiált innovátort képviseli és szándékában áll a magyarországi energiapiac innovációs tesztkörnyezetet igény bevenni, úgy Irodánk - széles iparági ismeret és tapasztalat birtokában - várja szíves megkeresését.

• Az energiaközösségi szabályozás részletes ismertetője

  2025-07-16 11:44:23

  Ügyvédi irodánk elkészítette az európai uniós és magyarországi jogszabályi rendelkezéseket, valamint nemzetközi tapasztalatokat is tartalmazó szakmai anyagot, amely a mellékelt PDF-fájlban található

  Letöltés (PDF) - energiaközösségi szabályozás részletes ismertető.docx.pdf [346 KB pdf]

• Ügyvédi Iroda szakmai tájékoztatója az energiaközösségekről

  2025-07-11 14:36:35

   Ügyvédi Irodánk elkészített egy rövid ismertetést az energiaközösség fogalmáról, létrehozásának jelenlegi és jövőbeni előnyeiről.

  Készítettünk továbbá egy hosszabb, hatályos európai uniós és magyarországi jogszabályi rendelkezéseket, nemzetközi tapasztalatokat is tartalmazó szakmai anyagot.

   A rövid ismertetést a témával most ismerkedő olvasónak ajánljuk, a szakmai anyagot pedig elsősorban az e területen már jártassággal bíró vagy a kérdés iránt mélyebben érdeklődőknek szánjuk.

   Irodánk - a jogterületen szerzett szakmai tapasztalatok birtokában - készséggel áll rendelkezésére, amennyiben

  ·      energiaközösség létrehozását fontolgatják,

  ·      elkészített dokumentumok alapján energiaközösségi nyilvántartásba vételi eljárás kezdeményezése előtt állnak,

  ·      meglévő energiaközösségként a működés kiterjesztésében, hatékonyságának növelésében, tevékenységi körük bővítésében gondolkodnak.

  Letöltés (PDF) - energiaközösség előnyeinek rövid bemutatása.pdf [156 KB pdf]

• Az irodánk adatvédelmi tisztviselői (GDPR, DPO)

  2024-05-03 17:19:51

  Irodánk két ügyvédje, Dr. Rétháti Viktória és Dr. Kovács Attila László egy akkreditált képzési hely által szervezett, nemzetközileg elismert tanúsítvánnyal rendelkező, adatvédelmi tisztviselői képesített szerzett.

   A magas színvonalú képzés keretében gyakorló adatvédelmi jogászok ismertették a legfontosabb hazai jogalkotási és GDPR-szabályokat, az anyagi jog alapos bemutatása mellett a praxisukban előforduló érdekes jogesetek elemzésével.

   A képzés kitért többek között az adattovábbítás, az incidenskezelés, a munkahelyi adatkezelés, a kamerás megfigyelés és az informatikai szabályzatok készítésének szabályaira is.

   A képzést az adatvédelmi szabályrendszer részletes ismeretét megkövetelő vizsga zárta.

   A képzés által az ügyvédek – akik már a képzés előtt is rendszeresen foglalkoztak adatvédelmi joggal – alkalmassá váltak belső adatvédelmi tisztviselői feladatok teljeskörű ellátására, beleértve az adatvagyon felmérését, strukturálását, tájékoztatók és belső szabályzatok készítését, adatvédelmi incidensek kezelését, adatvédelemmel összefüggő jogi kérdések megválaszolását, valamint a cég adatvédelmi megfelelőségének biztosítását, és a munkavállalók képzését.

   

• A Rátky és Társa Ügyvédi Iroda az energetika területén tényleges gyakorlati tapasztalattal rendelkező ügyvédet keres

  2024-03-18 19:07:52

  A Rátky és Társa Ügyvédi Iroda az energetika területén tényleges gyakorlati tapasztalattal rendelkező ügyvédet keres.

  Az energetikai jogi tanácsadás területén meghatározó szereplővé vált irodánk versenyképes juttatást és kiemelt jelentőségű iparági projektekhez való hozzáférést kínál.

   

  Egyéb elvárások:

  --angol nyelvtudás (további nyelv előny)

  --megbízhatóság

  --precizitás

  --terhelhetőség

  --magabiztos számítógépes ismeretek

  --konstruktív csapatmunka

   

  Amit kínálunk: 

  --széleskörű tapasztalatszerzés és reputáció-építés az energetikai tanácsadói piacon meghatározó szereplővé vált irodánkban

  --versenyképes feltételek

  --nagyfokú önállóság

  --az energiaszektor kiemelt jelentőségű ügyeiben és projektjeiben való részvétel

   

  Előnyt jelent:

  --más nagy irodában szerzett ügyvédi tapasztalat

  --bármilyen energetikai tapasztalat

   

  Fényképes Önéletrajzokat az alábbi e-mail címre várjuk:

  info@ratkynet.hu

• Fontos változások a tényleges tulajdonosi nyilvántartás területén

  2024-01-16 17:27:33

  

  Hamar bezárult a nyilvánosság előtt a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adataihoz való korlátlan hozzáférés – lényeges döntést hozott az Európai Unió Bírósága A tényleges tulajdonosi nyilvántartás a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem egyik fontos sarokköve. A szabályozás ugyanakkor nem szorosan harmonizált az Európai Unióban, a tagállamok igen széles önállóságot kaptak az implementáció során.

  Ebből adódik az a vita is, amivel kapcsolatban az Európai Unió Bírósága („Bíróság”) fontos és a szabályozás tisztázását nagyban elősegítő ítéletet hozott. A Bíróság 2022. november 22-én a WM (C‑37/20.) és Sovim SA (C‑601/20. sz.) egyesített ügyekben meghozott ítélete alapján a tagállamok – ellentétben a hatályos irányelvi rendelkezésekkel – nem engedhetnek feltétlen és korlátlan hozzáférést a tényleges tulajdonosi nyilvántartások adataihoz. A Bíróság elé került két ügy közös kiindulópontját az jelentette, hogy a Luxembourg Business Registers („LBR”) WM és a Sovim SA tényleges tulajdonosának kérését elutasítva, nem korlátozta az ő adataikhoz való hozzáférést. A probléma abból fakadt, hogy a luxemburgi jog, összhangban az EU 2015/849 irányelvnek („Irányelv”) az EU 2018/843 irányelvvel módosított rendelkezéseivel, úgy szabályozta a luxemburgi tényleges tulajdonosi nyilvántartáshoz („RBE”) való hozzáférést, hogy annak legtöbb adatához a hatóságok mellett „bárki” hozzáférhet.

  A bárki számára elérhető, egyébként széles körben személyes adatokat is tartalmazó információ hozzáférhetőségének hatóságokra való korlátozását csak kivételes esetben és csak kérelemre rendelte el az LBR, akkor, ha a bárki számára hozzáférhetőség a tényleges tulajdonost aránytalan kockázatnak, a csalás, emberrablás, zsarolás, kényszerítés, zaklatás, erőszak, vagy megfélemlítés kockázatának tenné ki. Az EU 2015/849 irányelv 30. cikke (5) bekezdésének c) pontja a 2018/843 irányelvvel történt módosítása előtt még úgy rendelkezett, hogy bármely személy, vagy szervezet hozzáférhet az adatokhoz, amely jogos érdekét bizonyítani tudja. A módosítás után viszont a jogos érdekhez kötött hozzáférés az Irányelvben a „lakosság bármely tagja” szövegre változott és a luxemburgi jog is ezt a változást követte le.

  A változtatás indokaként a perben a Bizottság előadta, hogy a „jogos érdek” nehezen meghatározható fogalom, és ezen nehezen meghatározható fogalom a tényleges tulajdonosi információ túlzott korlátozásához vezet. Ezen túlzott korlátozás feloldása érdekében került sor a jogszabály módosítására. A Bíróság az ítéletet alapvetően az Európai Unió Alapjogi Chartájának („Charta”) 7. és 8. bekezdéseire alapítva hozta meg. A Charta 7. cikke mindenki számára biztosítja a jogot arra, hogy magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák. A Charta 8. cikk (1) bekezdése pedig mindenki számára kifejezetten biztosítja a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez való jogot. A Bíróság megállapította, hogy az Irányelv módosított rendelkezései, azaz az RBE-hez, illetve az abban szereplő személyes adatok többségéhezvaló teljes és feltétlen lakossági hozzáférés, a Charta 7. és 8. cikkei által biztosított jogokba való beavatkozásnak minősül, ráadásul olyan súlyos beavatkozásnak, ami valóban lehetővé teszi a – többek között anyagi- és pénzügyi helyzetről való – profilalkotást. Ennek megfelelően a Bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy ez a beavatkozás igazolható-e a Charta 52. cikk (1) bekezdésében rögzítettek tükrében, vagyis, hogy a Charta által elismert – jelen esetben a 7. és 8 cikkben rögzített – jogok: • csak törvény által (jogszerűség elve) • a jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával • az Unió által elismert közérdekű célból • az arányosság elvére figyelemmel és csak annyiban korlátozhatók, amennyiben • az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket, vagy • mások jogainak, szabadságainak védelmét szolgálja.

  
  

  
  

  A Bíróság szerint a jogszerűség elve és a jogok tényleges tartalmának tiszteletben tartásának, illetve a közérdekű cél meglétének feltétele teljesül, mind a luxemburgi jog rendelkezései, mind az irányelv módosítás tekintetében. Ezért a vizsgált jogi norma (bárkinek / a lakosság bármely tagjának hozzáférés megadása a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adataihoz) céljának elérésére való alkalmasságáról, szükségességéről és arányosságáról kellett a továbbiakban állást foglalnia a Bíróságnak.

  A Bíróság álláspontja ebben a körben az volt, hogy noha az RBE lakossági nyilvánossága alkalmas a cél elérésére, az már nem mondható el róla, hogy a Charta által biztosított jogokba való ilyen beavatkozás nem lépi túl a cél eléréséhez szükséges mértéket. Az irányelv eredeti, jogos érdek igazolását megkövetelő koncepciójának módosításának oka, a jogos érdek kodifikálásának nehézsége nem bizonyult elégséges indoknak a személyes adatok „bárki” részére történő átadásának, ami a közösségi adatvédelmi alapelvekkel sem egyeztethető össze egyébiránt. A Bíróság megjegyezte még azt is, hogy a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem elsősorban a hatóságok, valamint a hitel-és pénzintézetek feladata, nem pedig a lakosságé.

  A Bíróság összességében az alapjogok érvényesülésének korlátjai, és a pénzmosás, szerveztt bűnözés elleni küzdelem szükségessége között mérlegelve végül úgy foglalt állást, hogy a tulajdonosi nyilvántartás adatainak időkorlát, adatkezelési garanciák és érdekmérlegelési teszt nélküli átadása olyan mértékű jogsérelem a tényleges tulajdonsok tekintetében, amit nem ellensúlyoz kellőképpen a civil társadalomban a nyilvánosságon keresztül érvényesülő akadályozása a pénzmosásnak. Az ítélet ezért kimondta, hogy az Irányelv módosított rendelkezése, amely a lakosságnak teljes hozzáférést biztosít, érvénytelen és ily módon – ahogy azt a bíróság külön közzétett kommunikációjában tisztázta – a korábbi, jogos érdekre alapított hozzáférést biztosító szöveg alkalmazandó. Mi várható tehát a magyar tényleges tulajdonosi nyilvántartás sorsát illetően?

  Magyarországon a harmadik személyek tényleges tulajdonosi adatokhoz való hozzáférését jelenleg regisztrációhoz, illetve díjfizetéshez köti a jogszabály. A jogos érdek igazolását ugyanakkor csak a bizalmi vagyonkezelési jogviszony tényleges tulajdonosi adatainak megismerésre vonatkozóan írja elő az AFAD törvény. Mivel ebben a formában ez nem felel meg a Bíróság ítéletének és az aszerint alkalmazandó Irányelv szövegnek, várható, hogy a magyar jogalkotó is lépni kényszerül majd, és a jogos érdek igazolását írja elő valamennyi harmadik személy adatigénylő tekintetében.

• Átadták Magyarország legnagyobb egybefüggő napelemparkját

  2023-06-08 13:41:09

  Átadták Magyarország legnagyobb egybefüggő napelemparkját (2023.06.08. Tóth Máté, energiajogász)

  https://hirado.hu/belfold/video/2023/06/08/atadtak-magyarorszag-legnagyobb-egybefuggo-napelemparkjat